Pakisztáni angolul

https://www.facebook.com/belafashions.co.uk/videos/859057667458650/

(sajnos nem találtam az eredeti forrást, így be kell másolni a címet a keresőbe, ha egy pakisztáni "diák" angol nyelvvel való kalandjai érdekelnek három percben - angolul tudóknak vicces)

Szülésznők (anyák-napja alkalmából)

Pakisztánban május 2. vasárnapján ünneplik az anyák-napját. Ez alkalomból a népszerű facebook csoport, a Humans of Karachi (a város lakói életének egy kis epizódját írják le a mesélő fotója alatt) a városban tanuló szülésznő-jelöltek motivációjáról és hivatástörténetéről ír.

"A szülőszobára voltam beosztva, amikor az őr óbégatva megjelent. Nem mondtam semmit, hanem felkaptam néhány lepedőt és kirohantam. Másik két lánnyal együtt beugrottunk a kis rohammentőbe, éppen időben, mert ott volt egy nő, aki azt kiabálta, hogy szedjenek engem innen ki! A szemünk előtt egy előrehaladott szülés zajlott, már a baba fejét is láttuk! Nem volt rajtam kesztyű vagy bármi más, csak a fehér egyenruhám amint odaértem a nőhöz, és hirtelen a baba feje a kezemben volt, majd pillanatokkal később az egész teste is.
Képzeld el, ez volt a legelső szülés a tanulmányaim alatt.
A másodikra néhány nappal később került sor, ez egy riksában volt. Igen, egy riksában. Volt nálam néhány lepedő és futottam megnézni, hogy mi történik. Ezúttal csak én voltam ott egy nénivel, mivel nem tudtuk, hogy ez vár ránk.
- Hol történt életed harmadik bábáskodása?!
A szülőszobán. Nagyon unalmas volt."  

"2010 januárjában kilencedikes voltam, amikor földomlás miatt árvíz keletkezett és elmosott öt falut a közelünkben. Hirtelen az oktatás, az egészségügy, közlekedés egyszerűen megszűnt. Ennek már öt éve, az oktatás mégis nehézkes, a közlekedés pedig hajón történik, mely sok egészségügyi problémát okoz különösen a súlyosan betegeknél vagy a várandós nőknek, akiknek időnként szükségük van sürgősségi ellátásra. Képzelje el, 5-6 órába telik, míg pánikhangulatban, egy hajón bárhová eljutni. Egy várandós anya akár meg is halhat ennyi idő alatt, ha komplikációk lépnek fel.

Ez a helyzet motivált abban, hogy szülészetre jelentkezzek Karacsiba. A faluban van egy épület, amelyet rendelőnek építettek, de elhagyatva áll, mivel nincsenek orvosok, csak némi berendezés. Amióta el vannak torlaszolva az utak, a betegellátó orvosok nem jönnek oda. Amint befejezem a képzést, megnyitom a praxisomat abban az épületben. Mindent magam fogok végezni."