Dubajban járunk. A sok piros, kék, zöld, sárga és narancssárga színű taxifedél között időnként megjelenik egy-egy rózsaszín is, mely nem csak a színében tűnik ki, hanem a sofőrje is szokatlan, ugyanis nő, mégpedig kendővel takarja a haját! Az utasok általában hölgyek és gyerekek, ritkábban családapák nagyszámú nőrokonnal. Furcsa ez a taxi ebben a modern városban, pedig a metrón is van külön kocsi a nőknek, de mégis ez egy pozitív (?) megkülönböztetés.
Pakisztánban járunk. A nők elleni bűntettek mindennaposak, tömegközlekedési eszközön, mint buszon eddig nem is láttam őket, inkább riksáznak ha kell (kitéve ott is a sofőröknek és az utak többi szereplőinek), a legtöbbször viszont a férjük mögött ülnek a motoron a nagyszámú gyereksereggel. Én ültem már taxiban és riksában is, mindkettőnek volt előnye és hátránya is. Gondolom rövidebb távra a pakisztáni nők is inkább a riksát választják, de talán helyesebb úgy összefoglalni a helyzetet, hogy jelenleg nincs megfelelő alternatívája és formája a nők tömegközlekedésének.
Ebben a közbiztonsági helyzetben jelenik meg a rózsaszín riksa Lahore utcáin női utasoknak, női vezetőkkel. Csodálom az alapító hölgy bátorságát, üdvözlöm a kezdeményezést, de féltem a női sofőröket és ezzel együtt az utasaikat is. Állítólag a hölgyutasok el vannak ragadtatva az ötlettől: végre valami, ahol nőként biztonságban érzik magukat (nagyon szépen fedett és zárt a rózsaszín riksa) és egy hozzájuk hasonló (=nő) a sofőr. Egyenlőség, biztonság, fejlődés - milyen sok mindent megtestesít ez a kis jármű!
Remélem, hogy sokan melléjük állnak... a kormány nem támogatja anyagilag a kezdeményezést...
Jelenleg egy járművük van, de év végéig 25-öt szeretnének.
Korábban a riksákról/tuk-tukokról már itt írtam.
