Csak egy fél nap az út

Magyarországról Pakisztánba sokféle légi út vezet, itt összegyűjtöttem, hogy melyek a leggyorsabbak, legolcsóbbak és legegyszerűbbek:

Egy átszállással Budapestről Pakisztán több városába is el lehet jutni Dubajon keresztül. A legolcsóbb verzió a Wizz airrel Dubajig, majd ott átszállni a Flydubai vagy a Pakisztáni légierők (PIA) járatára. Ennek a hátránya, hogy Dubajban újra fel kell adni a bőröndöket és az adott légitársaságtól függően akár még egy másik repülőtérre is át kell utazni. A jó hír az, hogy a magyar állampolgárok az Arab Emírségekbe ingyen kapnak vízumot, ahol így 30 napig szabadon mozoghatnak. 

Szintén egy átszállással, elég gyorsan kijuthat az ember, ha a Qatar Airwayst választja, ez esetben pl. a Budapest-Lahore távolság (4950 km) akár 11,5 óra alatt is teljesíthető és a bőröndről Dohában az átszálláskor a légitársaság gondoskodik. 

Már alig várom október 27-ét, amikortól az Emirates naponta közvetlenül repül majd Budapestről, ugyanolyan, vagy még jobb szolgáltatást nyújtva, mint a katariak. Ez esetben ismét Dubajban kell átszállni, s Karacsiig 7,5 óra (+2 óra az átszállás) lesz az út. 

Főként a jegyárak miatt érdemes megnézni a Turkish Airlines kínálatát is, isztanbuli átszállással együtt 10,5 óra az út Islamabadba. Figyelem, az út hossza függ az átrepülendő térség biztonságától is, helyi háborúskodások miatt előfordulhatnak útvonal-változtatások (jelenleg pl. Irak légterét kikerülik a gépek).

   Érdemes a repülőgép első részébe foglalni a jegyet, ugyanis a pakisztáni útitársak nagyobb családdal és számos kabinbőrönddel, táskával utaznak. A fedélzeten kapott regisztrációs papírt is jó előre kitölteni, bár még így is lassabban megy a külföldiek beengedése az országba, mint a helyieké (itt visszaelőznek az útitársak :). Azon ne lepődjünk meg, hogy a "nők és gyermekek" sorában egyedülálló férfiak állnak, meg úgy általában, mindenki áll mindenhol. Az "összegyűjtött" papírokat viszont meg kell őrizni, legyen az a határőrtől kapott színes papírlap vagy a bőröndünk feladási szelvénye - ezeket ellenőrzik a reptér területén (pl. azért, hogy mindenki csak a saját csomagjával sétáljon ki). A visszaúton pedig legyen nálunk a kinyomtatott repülőjegy valamint névtábla a bőröndökön - Karachiban csak a jeggyel rendelkezőket engedik be a repülőtér területére.

Egy nyelvet értünk, de 72-t beszélünk

A nyelvészek szerint megközelítőleg 72 nyelvet beszélnek ma Pakisztánban (itt egyenként lehet ezekről olvasni).

Míg a hivatalos nyelv az angol és az urdu, addig nemzeti nyelvként csak az urdut tartják számon. Ez a perzsa, az arab és több helyi nyelv keveréke, a hindihez hasonlít (annyira, hogy aki beszéli az egyiket, az megérti a másikat is), de arab betűkkel írják. Az iskolákban a gyerekek jó része három nyelven/t tanul: az urdut, angolt és a helyi nyelvet. Érdekesség, hogy a pakisztáni lakosság 90%-a érti az urdut, de alig 10%-nak anyanyelve. A pundzsábi nyelv a lakosság 45-54%-ának anyanyelve, főként Lahore környékén beszélik. Kb. 29 milliónak (15%) a pastu az első nyelve, de a nagyobbak közé tartozik a szindi (14%) és a balocsi (4 %) is. A Pakisztánban beszélt nyelvek többségének eredete: indo-európai nyelvcsalád -> indo-iráni ág.

Kis ízelítő a főbb nyelvek hangzásából:

urdu szószedet: itt és itt

pashto/pastu (az oldal közepén több hangfelvételben is): itt

punjabi / pandzsábi: itt

sindhi / szindi rádió: itt

Milyenek a pakisztániak?

  Pakisztánival, s így egyben az ország képviselőjével személyesen először úgy két éve találkoztam. Soha ne tévedjek nagyobbat, mint akkor, amikor azt hittem, hogy az az ember egy személyben megtestesít minden pakisztánit, vagy hogy képet adhat egy akkora és oly sokszínű országról.

Pakisztániak

  A valóságban hatalmas különbségek vannak mind a lakosság kinézetében, mind iskolázottságában, nyitottságában, beszélt nyelvében, szokásaiban, pénzügyi helyzetében stb. Könnyen találni megnyerő, magas, a tengerentúlon tanult nőket és fiatalembereket, csakúgy, mint alacsonyat, köpcöset, együgyűt, kék szeműt vagy barnát, az országért meghalni készet és olyat, aki szégyelli az útlevelét.

Kevés közös tulajdonságot találok bennük még ma is, bár egy dologban biztos vagyok: mindannyiuk számára az első a családjuk és hogy jobbak szeretnének lenni a többieknél, ki szeretnének tűnni a tömegből (mondjuk ez létszükséglet a 187 milliós lakosságú országban).

Kedves Olvasó!

Kevés olyan ország létezik, melyről szinte csak a negatívumokat lehet olvasni a hírekben, s sajnos Pakisztán is ide tartozik. Természetesen ennek megvannak a (politikai, vallási stb.) okai. E blog célja az ország természetének teljeskörű ábrázolása (illetve annak megkísérlése), a kultúrát előtérbe helyezve.

A bejegyzések személyes tapasztalatokon, barátok és ismerősök írásain, beszámolóin alapulnak. Szándékosan kerülni igyekszem a politikát és a hangzatos szalagcímek főszereplőit (pl. Malalát), s abban sem hiszek, hogy minden pakisztáni ember terrorista és írástudatlan lenne.

Jó olvasást!